Napjaink
Gyékényes fejlődése száznyolcvan fokos fordulatot vett az elmúlt évtizedben. A korábbi zárt határőrfaluból egy nyitott szellemiségű, az idegenforgalomra építő jövőképet terveznek a helyiek.
A Kotró és a Duna-Dráva Nemzeti Park olyan természeti kincs, amelyet kihasználva fellendülhet a település.
Először csak a búvárok fedezték fel a lehetőségeket, s több rangos verseny helyszíne lett a tó, aztán az ország más tájairól érkeztek a pihenni vágyók, s építették sorra a téli-nyári pihenőházaikat, végül a külföldiek is megtelepedtek. A régi, part menti horgászkalyibákat átépítették kényelmes, stéggel és fűtéssel rendelkező épületekké, ahol akár éjszakákat is tölthet a horgász a kapásra várva.
Több vállalkozó fektetett be hatalmas összegeket, hogy panziókat, éttermeket létesítsen. A látványos épületek jellegzetessége a szabadtéri, vízre néző terasz, a színvonalas szálláshely, a parkoló, valamint a sportolási és wellness-lehetőségek.
A búvárok székhelyén lévő lemezből épült faházak és raktárak mellett az éttermek stílusához illeszkedő emeletes búvárbázis nőtt ki a fák közül. Még félkész állapotban van ugyan, de az épületben 12 lakószoba, tároló, ebédlő, konyha, négy évszakos üzemmódban várja majd a merülni vágyókat és a versenyzőket. Évente átlagosan négy világversenynek ad otthont a jelenlegi hely, a befektetők azonban remélik, az új bázis még népszerűbb lesz a sportolók között.
A turisztikai irányvonalhoz kapcsolódik a szőlőhegy kihasználása is. Tervezik egy túraútvonalat kijelölését, amely a tóparttól a környező településekre, a Látóhegyre, a Szentmihályhegyre vezetne, és a környék többi nevezetességét érintve vinné körbe a kirándulókat.
Fellendülőben van a bérvadásztatás: a gyékényesi Csokonai Vadásztársaság, illetve a csurgói Zrínyi Vadásztársaság működik ezen a területen. A környező erdőkben az összes nemes vad megtalálható. A rengetegben szarvas, őz, vaddisznó, az apróvadak közül fácán, nyúl és vadkacsa talál menedéket. E vidéken barangolva számos védett állatot is megpillanthatunk. Különleges élmény fekete gólyára lelni vagy a vizes élőhelyeket kedvelő madarakban gyönyörködni.
Gyékényesen nem csak a turistákat, hanem a letelepedőket is várják. Számos építési telek és ingatlan vár gazdára. A településen jelenleg 1089-en laknak, a lélekszám azonban csökken. A fiatalok egy része a munkalehetőség hiánya miatt már elköltözött, s a falu vezetése szeretné, ha ez a tendencia nem folytatódna. Jelenleg a kavicsbánya, a vasút, a határőrség és a vám és pénzügyőrség biztosít munkát.
A község közművesítése befejeződött. Utoljára a gázt és a szennyvizet kötötték be 2003-ban és 2005-ben. Közlekedés szempontjából a település vasúton Nagykanizsa és Kaposvár felől is könnyen és jól megközelíthető, emiatt azonban a volán csökkentette a buszjáratok számát. Kerékpárút is épült, Őrtilos-Zákány felől egészen a Kotróig. Egyik távlati cél, ennek a meghosszabbítása.
Határátkelőhely Gyékényesen nincs, Zákányban is csak vasúton lehet átjutni Horvátországba. Autóval és gyalogosan pedig Berzencénél, ami jelentős kerülőt jelent. Épp ezért szorgalmazzák a térség polgármesterei, hogy építsenek itt is határátkelőt, ezzel a kistérség települései jóval több gazdasági és idegenforgalmi lehetőséghez jutnának.
A gyékényesi óvodában 35 kisgyermek kap nap mint nap szerető gondoskodást. Az általános iskola nyolc osztályába a szomszédos községekből is járnak gyerekek. Az óvoda és az iskola nemcsak két egymás mellett álló épület, hanem tevékenységük is összhangban van: például az óvoda konyhája főz az iskolásokra, a szociális gondozóra, továbbá a falubeliek egy része is idejár ebédelni.
Az iskola az ezredfordulón felújításon esett át, s pályázati pénzből beépítették a tetőteret. Ide költöztették át a községi könyvtárat, számítógépszobát alakítottak ki, amely egyben teleházként is funkcionál iskolaidőn kívül. Egy 80 fős közösségi termet is nyitottak, amely az iskolai rendezvényeken kívül esküvőknek és más összejöveteleknek is helye lehet. Az iskola udvarában rendezik évente a falunapot, tornacsarnokát és kondicionáló termeit a fiatalok és az idősebbek is használják esténként.
Ez az iskola a nyári szünidő idején is nyitva tartja kapuit a gyerekek előtt, a diákok szívesen bejárnak olvasni és az interneten böngészni. Az intézmény az érdeklődő csoportoknak szálláslehetőséget biztosít falai között, az udvaron pedig sátorhelyet a táborozóknak. Zenei, kézműves, sport és számítástechnikai tábort szerveznek a pedagógusok. Adottságok: főzőkonyha, napi 3-szori étkezés, strandolás és sportolási lehetőség.
A templom mellett, a régi katolikus iskolát építették át szociális gondozási központnak. Bentlakásos és napközi ellátást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, fogyatékosok nappali ellátását, és védőnői szolgálatot is biztosítanak. Jelenleg mintegy húszan veszik igénybe a szolgáltatást. Az épületet 2006-ban bővítik egy újabb szárnnyal, amely további szobákat, orvosi rendelőt, és a nővérek pihenő helyiségét fogadja be.
Gyékényes három külföldi településsel ápol kulturális kapcsolatot. A jó viszonyt hivatalosan még nem erősítették meg, ám a kölcsönös tapasztalatszerzés és az egymást segítő tevékenységek erőssé tették a barátságot. A határ túloldalán, Horvátországban fekvő Gola, nincs messze Gyékényestől, így gyakran járnak át egymás rendezvényeire a falusiak. 1990-től tartják a kapcsolatot. Gomaringen (
http://www.gomaringen.de) Németországban fekszik. A városiak közül sokan járnak kikapcsolódni a Kotró partjára. Innen ered az ismeretség is, amelyet főként az önkéntes tűzoltó egyesület ápol. Az 1993 óta tartó jó barátság jegyében a németek egyebek mellett egy tűzoltóautót is ajándékoztak már a gyékényesi önkéntes kollégáiknak. Az osztrák … faluval kulturális kapcsolatot ápol a magyar község. Az ausztriai határmenti településről gyakran járnak át a hagyományőrző zenészek a gyékényesre, s a Kotró partján vagy a Kultúrházban rendeznek feledhetetlen előadásokat az érdeklődőknek.